Biztosan találkoztatok már a régi, még papír alapú fényképek között olyannal, ami fekete-fehér. Rojtos széle az idő múlására emlékeztet, nagymamád fiatalkori arca pedig megannyi kérdést vet fel. Vajon hogyan éltek? Milyen ruhákat hordtak? Hogyan teltek a mindennapok a ház körül? Milyen népi játékok voltak?
Annak idején nem volt ritka a sokgyermekes család, az viszont, hogy mindenkinek csak egy pár cipője volt, annál gyakoribb jelenségként bukkant fel.
A gyermeki lélek viszont örök és kortalan. A játékosság, a fantáziavilág ugyanúgy jelen volt a kicsikben s nagyokban. Ebben a bejegyzésünkben időutazásra invitálunk Benneteket, és hozunk néhány hagyományos népi játékot, melyek cukorszórást borítottak a gyerekek mindennapjaira a régmúlt időkben.
De mielőtt belevágunk, emeljünk ki egy közös pontot ezekben a játékokban. Azt, hogy így vagy úgy, de mindegyik kapcsolódik a természethez.
Vagy azért, mert a természetben kapott helyet maga a játék, vagy pedig azért, mert természetes anyagból készült.
Több játék ma is megtalálható a játékboltok polcain újragondolt formában - ugyanakkor arra buzdítunk mindenkit, nézze kritikus szemmel a választékot, és ne mondjon le arról, hogy fejlesztő, ezáltal pozitív hatása is legyen gyermekére.
Elő a fekete-fehér képekkel, lássunk néhány hagyományos, falusi játékot.
Babázás - avagy a gondoskodás kortalan
A gondoskodás ösztöne a kislányokban igen hamar megjelenik. Pontosan ezért szeretnek babázni. Öltöztetni, etetni, itatni, pelenkázni. Régen nem voltak Barbie babák, vagy elemmel működő sírós-pisilős babák. Korlátozottak voltak a lehetőségek, és természetesen az anyagi források is.
Ebből adódóan a lányok rongybabákat készítettek, vagy csutka-babákat - és ha szerencséjük volt, még a “haja” is szépen megmaradt a kukorica “cirókás” részéből.
Manapság sok mindent készen kapnak a gyerekek. A boltok polcain sorakozó babák alakja, haja, arca, kinézete adott - műanyagba “csomagolva”.
De gondoljunk csak bele! Micsoda fejlesztő hatással bírt régen, hogy ők maguk alkották meg a játékokat - teret engedve a kreativitásnak és a kézügyességnek. A ház körül fellelhető természetes anyagok kiváló alapanyagokat biztosítottak számukra a legszebb babák elkészítéséhez.
A képen egy rongybábu készítésének lépéseit látjuk, forrás és részletek itt >
“Kard, ki kard” - játék fakard és társai
Nemrég ünnepeltük március 15-ét, mely nagyon sok gyerkőcöt lázba hozott. A zászlós lovas felvonulások nagy hatással vannak a gyerekekre - árgus szemekkel nézik a kardokat, a korabeli öltözékeket, és hogy milyen daliásan ülnek a lovon a "huszárok".
Mivel a gyerekek nagyon sok élményüket eljátsszák, szinte elkerülhetetlen az, hogy fából, vagy botokból harci eszközöket ne készítsenek. Ez nem volt másként régen sem. Kardok, fapuskák és íjak sorakoztak fel egymás után.
A “csatázós” játék eszközök között ne feletkezzünk el a csúzliról sem, hiszen egy Y alakú masszív ágnál nincsen nagyobb kincs.
A célbalövés (nem egymásra :)), vagy ide kapcsolódóan a babzsákos célbadobás pedig tényleg igen jó móka tud lenni.
Népi hangszerek gyermekkorban: a játékhangszerek
Magyarországon nagy hagyománynak örvend a népzene és a néptánc. A mai napig számos egyesület törekszik megőrizni régi vagy modern formájában a folklór ezen ágát.
A gyerekek beleszülettek a népzenébe, ezáltal számos népi játékhangszer látott napvilágot a kezük alatt.
Remek példa lehet erre a kukoricaszárból készített nádi hegedű, vagy a fűzfasíp. Az ügyesebbek kereplőt is tudtak készíteni, díszíteni.
A képen a kisfiú egy kukoricaszárból készített játékhegedűn játszik. Forrás és részletek itt >
A zene olyan dolog amire mindig is vágytak az emberek, a gyerekek pedig ebbe születtek bele. A dallamok, az ének, valamint az élőzene világába. Nem volt rádió, vagy spotify...
A digitális hangzások mellett kerülőúton érdemes napjainkban is körbenézni játékhangszer, népi hangszer kínálatban, hiszen számos fából, vagy agyagból készített csengő-bongó kincsre lelhetünk.
Mini világok felépítve
Határozottan állíthatjuk, hogy a mai társadalom el van kényeztetve építőjáték tekintetében.
Régen a gyerekeknek ugyanúgy igényük volt felépíteni a képzeletbeli világokat - legyen szó akár várról, akár baba házról. Annak idején fa építőkockákból készültek ezek a csoda világok, melynek tényleg csak a képzelet szabott határt! A fa építő játékok fejlesztő hatásai pedig a mai napig elismertek.
Hagyományos, népi játékok mindennapjainkban
A régmúlt időkben az volt a fantasztikus, hogy ugyanabból a játékból mindig új variáció született meg. Nem volt két egyforma baba, fakard, vagy vár.
Napjainkban sok népi játékot heurisztukus, vagy nyílt végű játéknak titulálhatnánk. A lényegük ugyanaz: nem mondjuk meg a gyerekeknek hogy hol van a játék határa. Nem mondjuk meg azt, hogy hány variációban játszható, vagy pontosan milyen lépések és elemek kellenek az összerakásához, elkészítéséhez.
Unatkozni kincs, ha a természetben teszed, akkor még annál is nagyobb…
Annak idején a gyerekek ha unatkoztak, csak körbenéztek, és a természetben talált eszközökből játékokat készítettek. Ez volt a természetes. Nem lehetett előkapni a tabletet, vagy bekapcsolni a tévét.
Amikor nagyobbacskák lettek csapatokba verődve órákig játszottak a poros udvarukon kidobóst, métát, fogócskát, vagy különféle labdajátékokat.
Programok őseink, és a népi játékok nyomában
Hamarosan beköszönt a jó idő. Ne féljünk hát mi is kapcsolódni a természettel, ezzel egy új világot nyitva a gyerekeink számára. Ügyeljünk arra szülőként, hogy a digitális világ ne fedje el azt a csodát, amit a természet, illetve a természetes anyagokból készült játékok nyújthatnak gyerekeinknek.
A kirándulások, kinti játékok mellett a néprajzi kiállítások is kiváló családi programnak ígérkeznek, ahol a gyerekek játszva ismerkedhetnek meg a népi játékok sokaságával.
Üljünk le egy kicsit a gyermekeink mellé, és ha volt részünk benne, meséljünk nekik azokról a nyarakról, amiket reggeltől estig a szabadban töltöttünk nagyszüleink nyomán, vagy épp az ő kertjükben.
